2016. május 6., péntek

Zenészek és az egészségügy

Nem tűnik nagy dolognak egy egyszerű nátha, egy hasfájás, vagy egy konyhai baleset. Kivéve, ha zenész vagy. Abban az esetben ezek a legnagyobb tragédiák tudnak lenni.
(Nagyjából lefordítva: Zenész vagy, ha jobban félsz attól, hogy elvágod az ujjad, mint hogy eltöröd a lábad)
Fúvóshangszer mellett a fent felsoroltak tényleg a legnagyobb félelmeim közé tartoznak. Áprilisban meglehetősen sokat fájt a hasam és úgy döntöttem, hogy ideje utána járni, mi az oka. Küldtek orvosról orvosra, majd közölték az egyik legnagyobb félelmemet: vakbél-gyanú. Mi az, ami ilyenkor átfut egy zenész agyán? Műtét, felvágják a hasad, összevarrnak, és 2-3 hét "kényszerpihenő". Ez az esetemben annyit tesz, hogy ki kéne hagyni egy zenekari koncertet, egy kamarazeneit, a főtárgyvizsgámat, és a barátaim diplomáján se tudnék játszani. Elég kellemetlen, plusz több havi munkám "mehet a kukába" (persze egy perc sem elvesztegetett idő, amit hangszerrel, gyakorlással, együtt zenéléssel töltünk, mert mind-mind fejlesztenek).
Egy-egy ilyen pár hetes kihagyás után nagyjából a nulláról lehet újra építeni a dolgokat. Aki rendszeresen sportol, az átérezheti. Hiába futottál 10 km-t, ha 2 hétig tüdőgyulladásod volt, mikor újra a futópályára lépsz elsőre csak 2 km fog menni (vagy esetenként annyi se). Ugyanez van a hangszerrel is. A rekeszizom, szájizom, az ujjak mind "ellustulnak" és nem veszik jól elsőre a terhelést. A 3-6 óra gyakorlás újra 10-30 perccel indul, és napról napra lehet építeni. Higgyétek el, nagyon bosszantó! (Főleg, ha épp a lerobbanás előtt kezdtél eljutni olyan szintre, hogy elégedett voltál magaddal).
Sajnos sokszor szembesültem már ezekkel a dolgokkal. Ritkán vagyok beteg, de akkor több hétre letarol, valamint meg vagyok áldva egy jó fogazattal, így az is hátráltat sokszor. A tavalyi év "ítélete" éppen az volt, hogy meg kéne válni a bölcsességfogaimtól. Mivel egyet már kiszedtek, és nem sikerült túl jól, így a maradék 3-ra kerestem - és hála Istennek találtam is - egy zseniális magán szájsebészt, aki teljesen hülyének nézett, mikor közöltem, hogy akkor ezt a hármat egyszerre kéne kivenni. Szerintem várta, hogy mikor fogok elájulni, de bírtam :). Sokan kérdezték, hogy miért vállaltam be ezt? (Főleg hogy négy fog lett belőle, mert több vélemény szerint a két alsó hetesemre sincs szükségem). Ilyenkor mindig az a válaszom,hogy foganként 2-3 hét pihenő. Ha egyesével szedetem ki, rögtön 8-12 hét kihagyás. Sajnos nem tehetem meg, nincs rá időm.

Az orvosok, akik velem foglalkoznak/foglalkoztak lassan megszokják, hogy a diagnózis után az első kérdés az, hogy "Azért fújhatok?". Ha a válasz nem, akkor pedig jön, hogy és mikortól lehet?
Gondoltam egy sima megfázás nem okozhat nagy gondot, aztán egy ilyen kérdéssor után közölte a háziorvosom, hogy amennyiben arcüreggyulladást kívánok kapni, fújjak nyugodtan, és rontsam a helyzetet.

Szóval a betegségek sehogyse jók, de zenészként nagyon mellbe tudnak vágni, és nagyon lenullázzák az embert. Ezért alakult ki az elmúlt években az a taktikám, hogy az első panaszokkal már kezdem kikúrálni magam, és igyekszem nem megvárni a szövődményeket, és a nehezebben kezelhető betegségeket :) Annál kevesebb lesz a kihagyás.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése